Június 14-én Mírovban szentmisét tartottunk Isten szolgája, Esterházy János boldoggá avatásáért.

A hely, ahol ő mártírként életét vesztette, ma is mélyen megrendíti az embert. A szentmise után a helyi rabtemetőben koszorút helyeztünk el emlékhelyénél – csendben, imádsággal, tisztelettel.

Mírov egy fájdalmas emlékeztető:

Mit jelent ártatlanul elítélve élni – és meghalni?

Mit jelent Krisztusra tekintve, konok hűséggel, a hitbe kapaszkodva mindvégig kitartani?

Esterházy János tanúságtétele nem múltbéli hőstörténet, hanem ma is élő kérdés – és válasz.

Imádkozom, hogy példája sokak szívét megérintse, és elvezessen bennünket az igazság, a hűség és a Krisztus iránti szeretet mélyebb megértésére.