Nagyböjt első vasárnapján, március 5-én gróf Esterházy János halálának 60. évfordulója alkalmából mutatott be magyar nyelvű szentmisét Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök Prágában.
A zsúfolásig megtelt belvárosi Szent Henrik és Kunigunda plébániatemplomba Csehország távolabbi városaiból és a Felvidékről is érkeztek hívek, valamint a helyi, cseh anyanyelvű Esterházyt tisztelők is jelen voltak. A Balga Zoltán prágai magyar katolikus lelkésszel koncelebrált ünnepi szentmisén cseh nyelven mondott prédikációt Zdeněk Wasserbauer, a prágai főegyházmegye általános helynöke, aki a szentmise elején közvetítette Dominik Duka bíboros szívélyes üdvözletét a prágai magyar katolikus közösség számára.
Az Esterházy Jánosért bemutatott szentmisén részt vett Pető Tibor, Magyarország prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Karel Schwarzenberg, a cseh Parlament Képviselő Háza Külügyi Bizottságának elnöke, Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, Leo Žídek, a Csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának alelnöke, Roberto Malfatti, Esterházy János unokája, Kelemen Gertrúd, a Prágai Magyar Intézet igazgatója, Molnár Imre történész, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, Martényi Árpád, a budapesti Esterházy János Emlékbizottság elnöke, Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének országos elnöke és a prágai civil szervezetek képviselői.
Cserháti Ferenc püspök prédikációjában közelebbről rávilágított a mártírsorsú felvidéki politikus alakjára, ezzel felhívva a figyelmet arra, hogy gróf Esterházy János olyan korban élt, amelyben a Sátán újra megpróbálta eltéríteni Istentől az embert; gazdagságot, dicsőséget, hatalmat ígérve neki egy olyan istenellenes ideológiába kergette, amely megmutatta, hogy mivé válik az Isten képmása, ha elfordul Teremtőjétől és sátáni sugallatok vezérlik tetteit: rettenetes pusztulás és kárhozat vár rá. A két világháború borzalmai és annak következményei helyenként ma is ránk nehezednek és további feszültségeket szítanak a népek között.
Az ünnepi szentmisét követően a prágai magyar katolikus hívek a plébánia közösségi termében adtak fogadást az Esterházy Jánost tisztelők számára.
A szeretetlakomát követően a program a Prágai Magyar Intézetben folytatódott, ahol Karel Schwarzenberg tanúsította, hogy Esterházy Jánost olyan személyiségek korábbi politikai cselekedetei miatt kellett eltávolítani, akik a háború után fontos szerepet játszottak. Esterházy János elítélését az egykori csehszlovák állam nagy hibájának minősítette. Schwarzenberg szerint “Közép-Európában a legnagyobb változást nem 1945, hanem 1918 jelentette, amikor felborult az egykori ezeréves rend. Esterházy János a megváltozott geopolitikai helyzetben is védeni szerette volna nemzetét, de Csehszlovákiát, mint új államot nem értette. 1939-ben ismét változott a helyzet, és Esterházy Szlovákiában maradt, hogy védhesse a magyar kisebbséget. És ő volt az, aki a pozsonyi parlament egyetlen képviselőjeként nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt.”
Németh Zsolt beszédében többek között azt is elmondta, hogy Esterházy János élete keresztényként, magyarként és európaiként is követendő példa a korunk Közép-Európájában élő népek számára.
Az egésznapos megemlékezést szervező Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért polgári szervezet elnöke, Kocsis László beszédében hangsúlyozta, hogy a rendezvénnyel Esterházy János személyes becsületének megtisztításához és rehabilitációjához szeretnének hozzájárulni.
(Bazár György, fotó: Fajd János)