Hírek

Április 11-én a Nyugat-Csehországi Hazlovban az 1945-ös magyar egyetemi tömegsír ünnepélyes koszorúzása alkalmából közösen imádkoztunk az ártatlan áldozatokért.

A Műegyetem egykori hallgatóit és kísérő tanárait ért második világháborús bombatámadás 74. évfordulóján az intézménnyel közös megemlékezést tartottak Csehországban.

1944 decemberében a nyilas kormány arra kényszerítette a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem felsőbb éves hallgatói évfolyamait (velük együtt a budapesti orvos- és állatorvos hallgatókat is), hogy tanulmányaikat Németországba telepítve folytassák. A katonai behívással megvalósuló kitelepítés csaknem 1750 műegyetemistát érintett. A diákok 1944 decemberében indultak el, több helyen, több csoportban zajlott az oktatásuk, amíg a frontvonal közeledtével útra kelt egyik csoport vonatát 1945. április 11-én Hazlov közelében érte mélyrepülő-támadás. A tragédiában a helyszínen 23-an vesztették életüket, a 63 sebesültből 13-an a szomszédos As kórházában haltak meg. Az áldozatok között volt a Műgyetem három professzora, három mérnök tanársegéde, húsz mérnökhallgatója, valamint hét szigorló orvos és három családtag. Közülük tízen-tízen a hazlovi temetőben, ketten tömegsírban, hárman különálló sírban nyugszanak. A kórház temetőjében elhelyezett 13 magyar áldozatra időközben már rátemettek, így az ottani sírfeliratokon a nevük ma már nem szerepel.

Boros Miklós prágai magyar nagykövet beszédében köszönetet mondott a helyieknek, köztük a néhány éve elhunyt Alzbeta Sztuková asszony családjának, amiért évtizedeken keresztül gondozták a magyar tömegsírokat (Alzbeta Sztuková kislány volt a bombatámadás idején, szülei segítették a rászoruló, megsebesült műegyetemi polgárokat, ő pedig élete végéig gondozta az elhunytak sírjait – szerk.). Dunai László ugyanakkor a bme.hu-nak kiemelte: a helyszínen találkozott egy másik idős, magyar származású hölggyel, akiről kiderült, a mai napig ő is rendszeresen mécsest gyújt az elhunyt műegyetemisták emlékére.

A megemlékezésen a prágai nagykövetség munkatársai is részt vettek: Szesztai Dávid első beosztott, akinek szülei révén műegyetemi kötődése is van, valamint Kelemen Gertrud, a prágai Magyar Intézet igazgatója és Annus Zsolt ezredes, katonai attasé. A rendezvényen beszédet mondott Barbora Majová, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Karlovy Vary helyi szervezetének elnöke (rajta kívül a szövetség pilzeni képviselői is megjelentek), valamint Szily Ádám, a tömegsírban nyugvó Szily József műegyetemi tanár Hamburgban élő fia.

A hazlovi temetőben található emléktáblát közel negyedszázada, 1995. június 13-án állították fel az alábbi felirattal: „Nagy részvéttel emlékezünk meg a magyar egyetemistákról, akik az 1945. április 11-i mélyrepülő-támadás alkalmából a közelben vesztették életüket, és itt vannak eltemetve. A Budapesti Műszaki Egyetem dolgozói és az akkori kollégák. 1995”

A BME Vezetői Értekezlete tavaly nyáron döntött úgy, hogy a tömegsírok gondozásában, karbantartásában és felügyeletében történő további műegyetemi szerepvállalást támogatja. A tervek szerint a bombatámadás jövő évi 75. évfordulójára restaurálják a sírokon található keresztet, valamint megújítják az emlékhelyet: elkészül majd többek között a szomszédos város kórházában elhunyt egykori műegyetemi polgárok nevét is feltüntető emléktábla.

Fotó: ITT

Videó: ITT

Áprilisban a kihangosítas modernizálása során a legújabb technikábal szereltük fel templomunkat.

A munkálatok során új mikrofonok, keverőpultok lettek instalálva, valamint a kóruson új vezetékek és a kórusok számárakifejlesztett hagtechnika lett beszerelve.

A munkálatok ára 106 000 KČ

Április 7-én vendégül láttuk a szomszédos Szent Adalbert Plébánia hittanosait.

Korábban az ő templomukban tartották Prágában a magyar nyelvű szentmiséket.

A templom megtekintése után közös grillezést tartottunk a plébánia udvarán.

Bízunk benne, hogy a jövőben egyre szorosabb együttműködésre kerül sor a kér plébánia között.

Fotó: ITT

Március 28-án tartotta az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért évzáró közggyűlését.

Az elnöki beszámoló és a gazdasági jelentést követően sor került a tisztségviselők megválasztására.

Tisztújítás -tisztségviselők választása az EJT elnökségében:
Elnökségi Tagok: Soós Ernő, Kónya Jolán, Semiginovská Mária, Kláris Györgyi, Gawlik Stanislaw, Fucsik István, Balla Lajos, Fajd János. 
Alelnök: Szabó Ede
Ügyvezető igazgató: Pálffy Zoltán
Társulás tiszteletbeli elnöke: Dr. Kocsis Lázló
Elnök: Mátis Károly
Ellenőr: Labancz László

Fotó: ITT

A krakkói érsekség kápolnájában bemutatott ünnepi szentmisével megkezdődött hétfőn Esterházy János boldoggá avatási pere – közölte az MTI-vel telefonon Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. 

A szentmisét Cserháty Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyar lelkipásztori szolgálatért felelős püspöke mutatta be Esterházy János boldoggá avatásáért és az élethagyatékához fűződő négy nemzet – csehek, lengyelek, szlovákok és magyarok – közötti megbékélésért – számolt be Soltész Miklós.

A szertartásra a lengyel és a magyar egyházi személyek mellett cseh és szlovák lelkészek és hívek is megérkeztek, jelen voltak Esterházy János rokonai, köztük lánya, Malfatti Esterházy Alíz is.

Az államtitkár négy nemzet örökösének nevezte Esterházy grófot, akinek boldoggá avatása Soltész szavai szerint még inkább erősítheti majd e nemzetek összetartozását.

A Vatikán 2018 novemberében engedélyezte Esterházy János boldoggá avatási eljárásának megindítását, amelyet a krakkói főegyházmegye fog lefolytatni. Januárban már megalakult a magyar, szlovák, lengyel és cseh szakértőkből álló történészbizottság, amelynek feladata a lengyel anyától 1901-ben született, Csehországban 1957-ben mártírhalált szenvedett felvidéki magyar politikus életének és munkásságának tanulmányozása és értékelése a per első, krakkói egyházmegyei szakaszában.

E szakaszról  a per posztulátora, az Egerben lelkipásztori szolgálatot teljesítő Pawel Cebula lengyel minorita atya elmondta: a történészbizottság a továbbiakban összegyűjti és  feldolgozza Esterházy írásos hagyatékát, elkészíti életrajzát. Ez nyújt majd alapanyagot a későbbiekben összeállítandó teológiai bizottság munkájához, melynek eredményét majd a Szentszékhez továbbítják – közölte Cebula atya.

Fontosnak nevezte, hogy a boldoggá avatási perrel párhuzamosan fejlődjön a népek közötti, főleg szlovák-magyar megbékélés. Jelképesnek találta, hogy Esterházy János együtt szenvedett szlovák fogolytársaival, közülük pedig Vasil Hopko görögkatolikus püspök volt az, akinek karjaiban Esterházy elhunyt.

„Akadnak, akik Esterházyban csak politikust, tévedésre is képes embert látnak” – mondta el a szerzetes. A per során viszont azt vizsgálják, vajon igaz-e, amit sokan, elsősorban Esterházy fogolytársai állítanak, mégpedig hogy: ő egy szent ember volt, igazi tanúja Krisztusnak, aki az maradt a gulágban, az maradt a börtönökben is – fogalmazott a posztulátor.

Rámutatott: Esterházy imádkozott ellenségeiért, valamint azért, hogy a közép-európai népek, amelyek még vállalják a keresztény európai gyökereket, végre már fogjanak össze, különben elveszünk. Ez az üzenet érvényes volt Esterházy életében, és ez az ő  testamentuma a 21. században is – húzta alá Cebula atya.

(MTI)

Videó: ITT

Fotó: ITT és ITT