Hírek

Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása „hősies erényeinek elismerését" – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerdán az MTI-vel. 

Az életszentség elismerése a boldoggá avatási eljárás fontos lépése, amelyet a boldoggá avatáshoz szükséges csoda kivizsgálása követ.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a hírre reagáló közleményében azt írta: nagy örömmel értesült róla, hogy „Ferenc pápa jóváhagyta azt a határozatot, amely megállapítja, hogy Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket".

„Ezentúl tehát hivatalosan is tiszteletreméltónak nevezhetjük őt" – tette hozzá. 

A bíboros kitért arra: „fontos lépés ez a boldoggá avatás felé, hiszen most már az imameghallgatások és csodák felülvizsgálata kezdődik. Ennek pozitív eredménye megmutathatja, hogy Mindszenty bíboros személyére nemcsak úgy tekinthetünk, mint példaképünkre, hanem hathatós közbenjárásával támogatni is tud minket" – olvasható a közleményben.

Hozzátette: „hosszú évtizedek imádsága és munkája után különös kegyelem számunkra egyházunk legfőbb hatóságának elismerése. Ezért hálás köszönetet mondunk a Szentatyának és tovább folytatjuk imádságunkat, hogy tiszteletreméltó elődünket, aki minden szenvedést vállalva, rettenthetetlen hűséggel szerette Istent, Egyházunkat és népünket, mielőbb a boldogok sorában ünnepelhessük" – írta Erdő Péter.

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. 

A rendszerváltás után koncepciós per áldozatának nyilvánították és rehabilitálták, a Fővárosi Bíróság 1990. május 18-án kimondta, hogy az ellene hozott népbírósági ítéleteket semmisnek kell tekinteni. A hercegprímás teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására Erdő Péter bíboros kérésére 2012 márciusában került sor. Boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött.

MTI

A Prágai Magyar Katolikus Plébánia egyházközségi zarándoklatra hívja a csehországi magyar híveket a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 

Zarándoklat indulási helye, ideje: Prága, 2019. június 6. (csütörtök) – a reggeli órákban

Zarándoklat befejezése: Prága, 2019. június 12. (szerda) – az esti órákban

PROGRAM

  1. nap – Máriapócs: szentmise a bazilikában, vacsora, elszállásolás
  2. nap – Gyergyószentmiklós: vacsora, a szállás elfoglalása
  3. nap – Csíkszereda: egész napos zarándoklat a csíksomlyói búcsúba
  4. nap – Gyimesbükk: ezeréves határ
  5. nap – Parajd, Korond, Gyilkos-tó, Békás-szoros
  6. nap – Nyírbátor: városnézés, elszállásolás

Az egész zarándoklat alatt magyar idegenvezetés van biztosítva. 

SZÁLLÁS: Zarándokközpont, panzió - 2-4 ágyas szobákban

ÉTKEZÉS: Reggeli – svédasztalos reggeli, Vacsora – leves, főétel, desszert

ZARÁNDOKLAT ÁRA: 5 900 KČ

ÁR TARTALMAZZA: utazást (légkondicionált autóbusszal), szállást (6 éjjel),étkezés (félpanziós ellátással),(helyi) idegenvezető 

BIZTOSÍTÁS: Az utasbiztosításról mindenki egyénileg gondoskodik. Fontos, hogy mindenkinek legyen.

ELŐKÉSZÜLET: Az előkészületről egy későbbi időpontban, a jelentkezés után kap értesítést a jelentkező zarándok.

LELKI VEZETŐ: Balga Zoltán atya

J E L E N T K E Z É S : 

Jelentkezési határidő: 2019. március 20.

E-mailben:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.vagy telefonon: 734 688 656

Adatok: pontos név (FONTOS: ahogy az úti okmányban szerepel), állandó lakhely, úti okmány száma-, lejárásának határideje (lehet személyivel utazni), születés ideje, személyi számunk (rod. číslo). 

Csak a viteldíj teljes térítésével válik jelentkezésünk teljessé.

A viteldíjat vagy személyesenvagy számlára (ČSOB - 275543792/0300, Megjegyzés: Csíksomlyó)való utalással rendezzük. 

Február harmadika a Katolikus Egyházban Szent Balázs püspök és vértanú ünnepe. Ezen a napon a szentmisén az Anyaszentegyház balázsáldásban részesíti a híveket, mely megvéd minket a „torokbajtól és minden más bajtól”. Eme szentelmény kiszolgáltatása során két (régebben X, ma Y alakban összekötött) gyertyát tartanak elénk, miközben a pap a következő áldást mondja: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.”

A Magyar Katolikus Lexikon szerint Szent Balázs püspököt keleten már a 6. században a torokbaj ellen védő szentként tisztelték, s gyertyát ajánlottak föl gyógyulásukért. A 12. században tűntek föl a torokbaj ellen védő, ill. áldó könyörgések. A Kárpát-medencében a 16. századtól ismerjük a gyertyaáldást és a balázsáldás könyörgését. 

A Balázs-tisztelet nyilvánvalóan nem közvetlenül Szent Balázs püspök halála után kezdődött (keleten legkésőbb a 6. századtól, nyugaton a 9. Századtól). Annak alapján, hogy a kínzó torokfájás esetén segített, a késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. Ezek ismeretében meglepő, hogy a balázsáldás mindmáig élő liturgikus szokása csak a 16. században keletkezett és a 17. században nyomtatták ki a Rituale Romanum (Római Szertartáskönyv) függelékében. Ünnepét Rómában a 12. század óta ülik február 3-án.

Szent Balázs püspök és vértanú a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akinek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemreméltó elevenséggel maradt meg, életére vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők. Egy napon rémült anya sietett hozzá, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt. Szent Balázs püspök megáldotta a fiút, egy másik változat szerint eltávolította a szálkát, és így megmentette a haláltól. Az anya hálája jeléül gyertyát ajándékozott a püspöknek – innen eredhet a balázsáldás gyertyával való kiszolgáltatása. Ezért szokták a szent püspököt keresztbe tett gyertyákkal is ábrázolni.

 

A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus anyák szintén Szent Balázshoz fordultak, ugyanis a fentebb említett csoda miatt ő különösen is pátrónusa az ilyen betegségeknek. Szent Balázs emléknapján gyertyát szenteltek, amelyekkel megérintették a beteg, torokgyíkban szenvedő gyermek torkát. Innen alakult ki az áldás ma is használatos formája (a pap két égő gyertyát tart a hívő torka elé), melyet a hívő nép még ma is szívesen fogad.

Babits Mihály is megemlékezett e szép ünnepről Balázsolás c. versében:


Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs! 
    Gyermekkoromban két fehér 
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon 
    s úgy néztem a gyertyák közül, 
mint két ág közt kinéző ijedt őzike. 
    Tél közepén, Balázs-napon 
szemem pislogva csüggött az öreg papon, 
    aki hozzád imádkozott 
fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az 
    oltár előtt, kegyes szokás 
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én, 
    s ő se jól értett. De azért 
te meghallgattad és megóvtad gyermeki 
    életem a fojtogató 
torokgyíktól s a veszedelmes mandulák 
    lobjaitól, hogy fölnövén 
félszáz évet megérjek, háladatlanul, 
    nem is gondolva tereád. 
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is, 
    segíts, Sebasta püspöke! 
Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag, 
    hátra se nézünk, elfutunk 
a zajló úton, eleresztve kezetek, 
    magasabb szellemek - de ti 
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt. 
    Nem sért ha semmibe veszünk 
s aztán a bajban újra visszaszaladunk 
    hozzátok, mint hozzád ma én 
reszkető szívvel... Mosolyogj rajtam, Balázs! 
    ki mint a szepegő kamasz, 
térdeplek itt együgyű oltárod kövén - 
    mosolyogj rajtam, csak segíts! 
Mert orv betegség öldös íme engemet 
    és fojtogatja torkomat, 
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm 
    zihál, s mint aki hegyre hág, 
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, 
    kifulva, akként élek én 
örökös lihegésben. S már az orvosok 
    kése fenyeget, rossz nyakam 
fölvágni, melyet hajdan oly megadón 
    hajtottam gyertyáid közé, 
mintha sejtettem volna már... Segíts, Balázs! 
    Hisz a te szent gégédet is 
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány 
    kivégzett: tudhatod, mi az! 
Te ismered a penge élét, vér izét, 
    a megfeszített perceket, 
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás 
    csatáját és rémületét. 
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, 
    okos felnőtt! Te jól tudod, 
mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall 
    még az Isten jósága sem, 
s mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem is 
    olyan nagy dolog a halál.

Balga Zoltán

A Prágai Magyar Katolikus Plébánia is csatlaozik a Ráday utcai tűzeset károsultjainak megsegítésére szervezett gyűjtéshez.

Amint bizonyára értesültek róla, 2019. január 23-án este tűz pusztított Budapestena Károli Gáspár Református Egyetemnek a Ráday utca 28. szám alatt található kollégiumában. A kár milliárdos nagyságrendű, melyet Magyarország kormánya meg is térít, viszont nagyon sok kollégiumlakó (nem csak teológusok, mások is laktak ott), mindene odaveszett (ruháik, használati tárgyaik is bent égtek, pótolni kell irataikat, eszközeiket). A kár fejenként átlagosan kb. fél millió Forint, ezt viszont nem téríti meg senki. Ezért, csatlakozva a Magyarországi Református Egyház és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház által meghirdetett gyűjtéshez, a hallgatók megsegítésére gyűjtést szeretnénk indítani. A gyűjtés 2019. február 21-ig tart, ezt követően az adományokat a Ráday Kollégiumon keresztül kívánjuk a károsultakhoz eljuttatni. 

Számlaszám, ahová az adományokat kérjük eljuttatni: 46590843/0300

A közlemény rovatban kérjük feltüntetni: „Ráday - tűzeset".

 

Josef Hrdlička, olmützi segédpüspök végezte a gyászmisével egybekötött temetési szertartást Jan Janků temetésén Hanušovicében 2019. február 1-jén. 

A püspök prédikációjában kifejtette, hogy Esterházy János boldoggá avatási ügyében Jan Janků vallomása, melyet halála előtt rögzítettek, kulcsfontosságú lehet.

A szertartáson jelen volt František Lízna atya, akit ötször börtönöztek be a totalitarizmus idején, ezért a kommunisták által kegyetlenül meghurcolt Esterházy Jánossal azonnal sorsközösséget vállalt. Súlyos betegséggel, gyógyíthatatlan rákkal küzdött, és tudja, hogy az Esterházy Jánoshoz intézett imáknak köszönheti gyógyulását. Felszólalásában köszönetet mondott Jan Janků a mírovi börtönben végzett szolgálatáért.

Magyarország Prágai Nagykövetségének képviseletében Szesztai Dávid tanácsos, első beosztott fejezte ki háláját mindazért, amit Jan Janků Esterházy János életének utolsó szakaszában érte tett.

A csehországi magyar szervezeteket Dr. Kocsis László (Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért), Rákóczi Anna (Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége) és Ft. Balga Zoltán (Prágai Magyar Katolikus Plébánia) képviselték.

Jan Janků 15 éves korában belépett a cserkészszövetségbe. Ott a társaitól a Seriff becenevet kapta. Haláláig hű maradt a cserkészbecsülethez, ezt bizonyította állhatatossága és szorgalma is, melyet nem csak beszédében, hanem tetteiben is megvalósított.

Életének tetemes részét fogságban töltötte a kommunista ideológia áldozataként. 1949 és 1958 között megjárta a jihlavai, Uherské Hradiště-i börtönöket és a hírhedt mírovi börtönt is. 

Munkásságáért, önfeláldozó szenvedéséért több ízben is kitüntették: 2010-ben kitüntették a Tomáš Garrigue Masaryk-renddel, 2011-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapott gróf Esterházy János ápolásáért, kit 1957-ben ismert meg a mírovi haláltáborban. Később háborús veteránná és hőssé nyilvánították a kommunizmus elleni harcáért és az emiatt elszenvedett megpróbáltatásokért.

Leo Žídek, a Csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának nevében, mely sok évig tagjának tudhatta az elhunytat, búcsúbeszédében így fogalmazott: “Hiszem, hogy az élete során elnyert kitüntetések ellenére Jan Janků legnagyobb kitüntetését most kapta meg, mikor földi porhüvelyét hátrahagyva lelke találkozott Teremtőjével. Az Ő lába elé helyezte "seriffcsillagát", mely a cserkészek egén ragyog tovább a példamutatás fényével.”

Balga Zoltán