Ma van az év utolsó vasárnapja. Krisztus Király ünnepe arra is alkalmat ad, hogy elgondolkodjunk azon, ami hasznos volt számunkra a liturgikus év során, adventtől kezdve, karácsonyon, nagyböjtön, húsvéton át, az év minden vasárnapján, az Eucharisztia közös ünneplésein templomunkban. Segített abban, hogy a templomunkon kívül is meg tudjuk vallani a hitünket, és meg tudjuk vallani, hogy a katolikus egyház tagjai vagyunk?

Az Új Misszió katolikus folyóiratban prágai magyar közösségünkről írtak:

Prága. A városok királynője. Megszámlálhatatlan sok tornya közül az ember talán megismer párat - a Szent Vitus székesegyház patinás tetejű, méltóságteljes épületét, mely a várdombról tartja szemmel a¸széles környéket; vagy a régi városházáét, melynek oldalán az Orloj cikornyás mutatói vonzzák a turisták hadát. Rengeteg szebbnél szebb épület, egytől egyig történelmi események tanúi, helyszínei. Van egy, amely a bőség zavarában ki sem tűnik különösebben a többi közül, mégis itt most róla essék a legtöbb szó.

A Szent Henrik és Kunigunda plébániatemplom a cseh főváros közepén, a Vencel tér tőszomszédságában áll. Nem elhanyagolható szomszédság, az biztos - a Jeruzsálemi zsinagóga színpompás épülete, a Nemzeti bank komor tömbje és a Főpályaudvar nyüzsgése is mindössze kőhajításnyira található. A nehéz, kétszárnyas faajtón belépve gazdagon díszített templombelsőt találunk, oldalkápolnákat, olajfestményeket, faragott szobrokat. Az aktív életet élő plébánia „kéznyomait” is felfedezheti a szemfüles látogató - faliújságokat, katolikus folyóiratokat, friss virágot a vázákban. Az első kettőt átfutva valami különlegeset vehetünk észre - a cseh fővárosra nagyon nem jellemző módon magyar újságot, magyar tájékoztatókat, magyar posztereket. A magyarázat: ebben a templomban székel a Prágai Magyar Katolikus Plébánia, ide gyűlnek össze a magyar ajkú hívek a féltizes vasárnapi szentmisére, hogy anyanyelvükön gyakorolják hitüket.

Ez - a hit anyanyelven való megélése - nem egyszerű feladat Prágában. A többségében ateista, vallással szemben nyíltan elutasító közegben egyenes gerincet kíván a kereszténység megvallása, és ebben az itteni magyarok már szinte rutinszerűen vizsgáznak jelesre. Élő, aktív közösséget alkotnak, hogy ápolják a szentistváni hagyatékot. Duka bíboros úr 2017-ben alapította meg a személyi plébániát, de a pasztorációs munka már korábban, 2016-ban elindult, mikor a közösség magyar papot kapott Balga Zoltán személyében. Rendezvények és programok tömege áll a hátunk mögött a plébánia megalapítása óta eltelt öt évben (és természetesen előtte is) - gyermekhittan, ifjúsági csoport, házassági felkészítők, zarándoklatok, lelkigyakorlatok, kirándulások, agapék, mindenekelőtt pedig szentmisék. Példaértékű látni az emberek akaratát és igyekezetét, hogy megélhessék hitüket, kimondottan szívmelengető látni az egyes tagok tettrekészségét a közösség életében való részvételre, legyen szó akár a templom takarításáról, egy rendezvény előkészítéséről vagy a plébániatanácsban végzett munkáról. Joggal állíthatom, hogy a szlovák és cseh plébániákkal a Szent Henrik templomban „egy fedél alatt élő” közösségünk büszke lehet aktivitására és energikusságára.

A valláson kívül természetesen a nyelv, a kultúra is összeköti az ittenieket, így nem csupán a karácsonyi és húsvéti miséket ünnepeljük együtt, hanem augusztus 20-át, március 15-ét, az októberi emléknapokat és még sok mást is. Ez nem elhanyagolandó horderejű tény, hisz itt nem „csak” keresztényként kell megküzdeni az ateista konformitással, hanem magyarként is a cseh többségbe való beolvadás veszélyével. Éppen ezért örvendetes, hogy a feljebb említett rendezvények - gyermekhittan, ifjúsági találkozó, agapék… - találnak itt egy olyan közönséget, aki meg akarja őrizni a plébánia két alapvető értékét, a Krisztusba vetett hitet és a magyarságot.

Ezt a két értéket tükrözi Isten szolgája gróf Eszterházy János tisztelete, emlékének ápolása. A plébánia tagjaihoz több szempontból is közel áll a XX. század eme jelentős politikusa - az itteni magyarok túlnyomó többségével egyetemben felvidéki származású, és a többségi lakosság ellenében kellett tartania identitását. A múlt század ideológiáinak uralma alatt sem magyarságának, sem kereszténységének megvallása nem volt veszélytelen, mégis büszkén vallotta „A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt”, követendő példát állítva az elkövetkezendő nemzedékek elé. Nem csoda hát, hogy a csehországi magyarság tevékenyen részt vesz e közép-európai vértanú boldoggá avatásának előmozdításában.

A következő nemzedékeket említve szó kell, hogy essen az Adalbertinum névre keresztelt intézményről, melynek léte közösségünk életrevalóságát tükrözi. A Szent Istvánt megkeresztelő cseh származású püspök után elnevezett kollégium páratlan a maga nemében, ez az első és egyetlen prágai magyar diákotthon. A nem csekély számú itt tanuló magyar egyetemista itt találhat magának új bázist, ideiglenes otthont az idegen környezetben.

A fentiekben igyekeztem bemutatni, hogy minden egyes találkozás, rendezvény, beszélgetés fontos nekünk. Szívünkön viseljük őket, hisz oly értékes alkalmat biztosítanak számunkra. Megerősítenek minket hitünkben, közösséget teremtettek és őriznek meg, egészséges nemzettudatot és kultúránk szeretetét tanítják nekünk. Igyekszünk megmutatni mindenkinek, aki ellátogat hozzánk, hall rólunk, vagy csak úgy mellettünk elsétálva a szeme sarkából ránk pillant, hogy jó Prágában kereszténynek lenni, jó Prágában magyarnak lenni. Amíg áll a plébánia, egy keresztény és egy magyar sem marad magára Prágában.

Dr. Murányi Gábor

Jövő vasárnap - Krisztus Király vasárnapján (november 20.) a 9:30-kor kezdődő magyar nyelvű szentmisén közreműködik az Amicorum Vegyes Kar. 

A Fides hírügynökség közölte a 2020. december 31-én lezárt statisztikai adatait, melyekről az Egyház Statisztikai Évkönyvének legújabb kiadásából értesülhetünk. Ezek a számadatok betekintést nyújthatnak a katolikusok számára az Egyház helyzetéről világszerte. Az Egyház Statisztikai Évkönyvének 2020-as, legfrissebb számadatairól tájékozódhatnak az alábbiakban.

Idén október 23-án már 96. alkalommal rendezték meg a missziós világnapot, ebből az alkalomból, ahogy azt olvasóink már megszokhatták, a Fides hírügynökség néhány válogatott statisztikai adatot közöl, hogy áttekintést adjon az Egyház helyzetéről világszerte.

A táblázatok az Egyház Statisztikai Évkönyvének legutóbbi kiadásából származnak (2020. december 31-ig frissítve), és a hívek és papság létszámára, valamint az egészségügy, a jólét és az oktatás területén végzett tevékenységekre vonatkoznak. Végül áttekintést kapunk az Evangelizációs Dikasztériumra bízott egyházi feladatkörökről.

2020. december 31-én a világ népessége 7 667 136 000 fő volt; 89 359 000 fővel több, mint egy évvel korábban. A globális növekedés idén is minden kontinenst érintett. Ugyanezen a napon a katolikusok száma 1 359 612 000 volt; 15 209 000 fővel több, mint egy évvel korábban. Ez a növekedés Óceánia kivételével négy kontinenst érintett.

A világ püspökeinek száma mindössze egyetlen fővel, 5363-ra csökkent. Az egyházmegyés püspökök száma növekedett, a szerzetes püspököké pedig csökkent. Összesen 4156 egyházmegyés püspök és 1207 szerzetes püspök van.

A papok száma a világon 410 219-re csökkent, 4 117 fővel fogyatkoztak. Ismét Európában a legkiugróbb a csökkenés mértéke, majd Amerika és Óceánia következik. A papok számának növekedését Afrikában és Ázsiában regisztrálták.

Az állandó diakónusok száma összességében tovább növekszik, idén 397 fővel, 48 635-re nőtt ez a szám. Amerikában és Óceániában növekedést, Európában, Ázsiában és Afrikában azonban csökkenést regisztráltak.

A szerzetes papok száma 274 fővel 50 569-re nőtt. Amerikában és Óceániában csökkenés tapasztalható, Európában, Ázsiában és Afrikában azonban emelkednek a számok. Az elmúlt évek tendenciája folytatódik, miszerint összességében csökken a szerzetesnővérek száma; a csökkenés mértéke idén 10 553 fő. Összesen 619 546-an vannak a világon a szerzetesnővérek. Afrikában és Ázsiában ennek ellenére növekedés, Európában, Amerikában és Óceániában pedig csökkenés figyelhető meg.

A pap- és szerzetesnövendékek száma ebben az évben összesen 2 203 fővel 111 855-re csökkent. Növekedést csak Afrikában regisztráltak, míg a többi kontinensen fogyatkozás tapasztalható. A kisszeminaristák száma is csökkent egyházmegyékben és szerzetesrendekben egyaránt, 1592 fővel 95 398-ra. Amerikában, Ázsiában és Európában csökkenés, Afrikában és Óceániában pedig növekedés volt tapasztalható.

Az oktatás és nevelés területén az Egyház világszerte 72 785 óvodát működtet 7 510 632 nevelttel; 99 668 általános iskolát 34 614 488 tanulóval; 49 437 középiskolát 19 252 704 tanulóval. Emellett 2 403 787 középiskolást és 3 771 946 egyetemi hallgatót pasztorál.

Az Egyház által világszerte működtetett egészségügyi, karitatív és szociális intézmények közé tartozik 5 322 kórház, 14 415 gyógyszertár, 534 lepratelep, 15 204 idősek, krónikus betegek és fogyatékosok otthona, 9 230 árvaház, 10 441 óvoda, 10 362 házassági tanácsadó központ, 3 137 oktatási vagy szociális rehabilitációs központ és 34 291 egyéb intézmény.

A legutóbbi regisztrált változások szerint összesen 1118 egyházi feladatkör tartozik a Népek Evangelizációjának Kongregációjához. A dikasztériumra bízott egyházi feladatkörök többsége Afrikában (518) és Ázsiában (483) található. Ezt követi Amerika (71) és Óceánia (46).

Fordította: Varga Judit

Forrás: Fides.org

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír