A csehszlovákiai magyarság vértanú sorsú hőse, gróf Esterházy János halálának 62. évfordulója és boldoggáavatási eljárásának kezdete alkalmából március 9-én emléknapot tartott a prágai magyar közösség. Másnap szentmisével folytatódott a megemlékezés.
Az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért, a Prágai Magyar Katolikus Plébánia és a Coexistentia Politikai Mozgalom Esterházy János Emlékbizottsága által szervezett szombati emléknap kegyeletadással kezdődött a prágai Motol köztemetőben a kommunizmus áldozatainak emlékművénél, ahol a vértanú emlékére koszorút helyeztek el Magyarország prágai nagykövete, a Csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának ügyvezető alelnöke, valamint felvidéki és csehországi magyar, illetve lengyel szervezetek képviselői.
Kocsis László Attila, az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért elnöke emlékbeszédében így fogalmazott: „Gróf Esterházy János boldoggá avatásával teljesülni fog a csehországi magyarok évek óta fennálló nagy kívánsága – visszaadni vértanúnknak becsületét. Ebben az irányban az első lépések már korábban megtörténtek, mindenekelőtt a Csehországi Politikai Foglyok Konföderációja, Karel Schwarzenberg volt külügyminiszter és parlamenti képviselő, valamint a magyarországi állami szervek és a csehországi magyarok szervezetei sokéves törekvésének köszönhetően. Mindezek hozzájárultak vértanúnk erkölcsi megtisztításához, ami boldoggá avatásával éri el tetőfokát. Esterházy János jogi rehabilitálása azonban még előttünk van, de meggyőződésünk, hogy boldoggá avatása azt majd jelentősen elősegíti. Istennek legyen hála érte!”
Március 10-én, nagyböjt első vasárnapján gróf Esterházy János boldoggá avatásáért mutatott be szentmisét a prágai belvárosi Szent Henrik és Kunigunda-templomban Balga Zoltán, a Prágai Magyar Katolikus Plébánia plébánosa. A szentmisén jelen volt Boros Miklós, Magyarország csehországi nagykövete; Kocsis László Attila, az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért elnöke; Paluch Zoltán, a Csehországi Magyar Orvosi és Természettudományi Társaság elnöke; Ádám Sándor, az Ady Endre Diákkör elnöke; Pásztor Csaba, a felvidéki Nagycsaládok Egyesületének elnöke, a cserkészet képviselői és a többi csehországi magyar civil szervezetek vezetői.
Balga Zoltán prédikációjában hangsúlyozta, hogy a prágai magyar közösségnek zászlóvivőként kell jelen lennie Esterházy János boldoggá avatásának ügyében, nekik kell megjeleníteniük Esterházy János szellemi, lelki hagyatékát a cseh köztudatban is, hiszen számukra is követendő példát mutat. A Prágában élő magyarságnak napi szinten hirdetnie kell azt az értékrendet, melyet Esterházy vallott, megélt, és amelyért kész volt meghalni is, hisz a magyarság és a közép-európai népek olyan eszmei örökséget kaptak tőle, amely megtart és irányt mutat, mind a más népekkel való együttélés, mind a saját közösségek megmaradása, értékeinek megőrzése terén.
A szentmisét követően Prága szívében, a Szent Henrik és Kunigunda-templom kertjében Boros Miklós nagykövet Balga Zoltán atyával és a prágai magyar szervezetek képviselőivel együtt emlékfát ültetett Esterházy János tiszteletére, valamint a boldoggáavatási eljárás hivatalos megkezdése alkalmából, melyre március 25-én kerül sor Krakkóban. A cseh főváros központjában elültetett emlékfa mementóként figyelmeztet, hogy Esterházy tisztelete és emléke él, és annak egyre inkább növekednie kell.
A megemlékezés a plébánia közösségi termében megtartott fogadással zárult, melyen a nagykövet megköszönte a prágai magyar közösség Esterházy János ügyében végzett önzetlen fáradozásait, melynek már most beérni látszanak a gyümölcsei.
Murányi Gábor
