Hírek

Február 17-én (vasárnap) a Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária (február 11.) emléknapjával kapcsolatosan, mely egyben a betegek bilágnapja, a 9.30-kor kezdődő szentmise keretében kiszolgáltatjuk a betegek szentségét beteg, illetve idős testvéreinknek. 

"A betegek szent kenetével és a pap imádságával az egész Egyház ajánlja a szenvedő és megdicsőült Krisztusnak a betegeket, hogy nekik enyhületet és üdvösséget szerezzen; sőt buzdítja őket, hogy szabadon csatlakozva Krisztus szenvedéséhez és halálához, szolgáljanak Isten népének javára." (II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium 11.)

A betegség és a fájdalom az emberi életnek mindig a legsúlyosabb problémái közé tartozott. A betegségben az ember megtapasztalja tehetetlenségét, korlátait, végességét. Minden betegség megsejtetheti velünk a halált.

A betegség szorongáshoz, önmagába zárkózáshoz, néha kétségbeeséshez és Isten elleni lázadáshoz vezethet. De érettebbé is teheti a személyt, segítheti, hogy fölismerje élete lényegtelen dolgait és afelé forduljon, ami lényeges. A betegség nagyon gyakran indítja el az istenkeresést, a visszatérést Őhozzá.

Az Egyház hiszi és vallja, hogy a hét szentség közül az egyik egész különlegesen arra van rendelve, hogy megerősítse a betegség által megpróbáltakat: a betegek kenete:

"A betegek e szent kenetét Krisztus, a mi Urunk mint az Újszövetség valóságos és különálló szentségét alapította, Márk utal rá, Jakab pedig, az apostol és az Úr testvére, ajánlotta a híveknek és kihirdette."

Ki veheti föl és ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget? 

A betegek kenete "nemcsak a halálveszélyben lévők szentsége. Ezért fölvételére már az az időszak is biztosan alkalmas, amikor a hívő élete betegség vagy öregség miatt kezd veszélybe kerülni."

Ha egy beteg, aki fölvette a szentséget, visszanyeri egészségét, újra fölveheti a szentséget, ha ismét súlyosan megbetegszik. Ugyanazon betegségben is meg lehet ismételni, ha rosszabbodik az állapot. Ajánlott fölvenni a betegek kenetét komoly sebészi beavatkozás előtt. Ugyanez a helyzet az időseknél, akiknek az állapota egyre törékenyebbé válik.

A betegek kenetének kiszolgáltatói kizárólag a papok (püspökök vagy áldozópapok). A híveknek bátorítaniuk kell a betegeket, hogy papot hívjanak és e szentséget fölvegyék. A betegek készüljenek föl lelkipásztorok és az egész egyházi közösség segítségével, melynek a betegeket egész különlegesen körül kell vennie imádsággal és testvéri gondoskodással.

A betegek kenetének hatásai:

Különleges kegyelmet ad, mely a beteget bensőségesebben egyesíti Krisztus szenvedésével önmaga és az egész Egyház javára; erőt, békességet és bátorságot ad neki, s a bűnöket is megbocsátja, ha a beteg nem tudott gyónni. E szentség olykor, ha Isten akarja, a testi egészség visszanyeréséhez is segítséget nyújt. Ez a szentség minden esetben fölkészíti a beteget az Atya házába vezető útra.

Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása „hősies erényeinek elismerését" – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerdán az MTI-vel. 

Az életszentség elismerése a boldoggá avatási eljárás fontos lépése, amelyet a boldoggá avatáshoz szükséges csoda kivizsgálása követ.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a hírre reagáló közleményében azt írta: nagy örömmel értesült róla, hogy „Ferenc pápa jóváhagyta azt a határozatot, amely megállapítja, hogy Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket".

„Ezentúl tehát hivatalosan is tiszteletreméltónak nevezhetjük őt" – tette hozzá. 

A bíboros kitért arra: „fontos lépés ez a boldoggá avatás felé, hiszen most már az imameghallgatások és csodák felülvizsgálata kezdődik. Ennek pozitív eredménye megmutathatja, hogy Mindszenty bíboros személyére nemcsak úgy tekinthetünk, mint példaképünkre, hanem hathatós közbenjárásával támogatni is tud minket" – olvasható a közleményben.

Hozzátette: „hosszú évtizedek imádsága és munkája után különös kegyelem számunkra egyházunk legfőbb hatóságának elismerése. Ezért hálás köszönetet mondunk a Szentatyának és tovább folytatjuk imádságunkat, hogy tiszteletreméltó elődünket, aki minden szenvedést vállalva, rettenthetetlen hűséggel szerette Istent, Egyházunkat és népünket, mielőbb a boldogok sorában ünnepelhessük" – írta Erdő Péter.

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. 

A rendszerváltás után koncepciós per áldozatának nyilvánították és rehabilitálták, a Fővárosi Bíróság 1990. május 18-án kimondta, hogy az ellene hozott népbírósági ítéleteket semmisnek kell tekinteni. A hercegprímás teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására Erdő Péter bíboros kérésére 2012 márciusában került sor. Boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött.

MTI

A Prágai Magyar Katolikus Plébánia egyházközségi zarándoklatra hívja a csehországi magyar híveket a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 

Zarándoklat indulási helye, ideje: Prága, 2019. június 6. (csütörtök) – a reggeli órákban

Zarándoklat befejezése: Prága, 2019. június 12. (szerda) – az esti órákban

PROGRAM

  1. nap – Máriapócs: szentmise a bazilikában, vacsora, elszállásolás
  2. nap – Gyergyószentmiklós: vacsora, a szállás elfoglalása
  3. nap – Csíkszereda: egész napos zarándoklat a csíksomlyói búcsúba
  4. nap – Gyimesbükk: ezeréves határ
  5. nap – Parajd, Korond, Gyilkos-tó, Békás-szoros
  6. nap – Nyírbátor: városnézés, elszállásolás

Az egész zarándoklat alatt magyar idegenvezetés van biztosítva. 

SZÁLLÁS: Zarándokközpont, panzió - 2-4 ágyas szobákban

ÉTKEZÉS: Reggeli – svédasztalos reggeli, Vacsora – leves, főétel, desszert

ZARÁNDOKLAT ÁRA: 5 900 KČ

ÁR TARTALMAZZA: utazást (légkondicionált autóbusszal), szállást (6 éjjel),étkezés (félpanziós ellátással),(helyi) idegenvezető 

BIZTOSÍTÁS: Az utasbiztosításról mindenki egyénileg gondoskodik. Fontos, hogy mindenkinek legyen.

ELŐKÉSZÜLET: Az előkészületről egy későbbi időpontban, a jelentkezés után kap értesítést a jelentkező zarándok.

LELKI VEZETŐ: Balga Zoltán atya

J E L E N T K E Z É S : 

Jelentkezési határidő: 2019. március 20.

E-mailben:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.vagy telefonon: 734 688 656

Adatok: pontos név (FONTOS: ahogy az úti okmányban szerepel), állandó lakhely, úti okmány száma-, lejárásának határideje (lehet személyivel utazni), születés ideje, személyi számunk (rod. číslo). 

Csak a viteldíj teljes térítésével válik jelentkezésünk teljessé.

A viteldíjat vagy személyesenvagy számlára (ČSOB - 275543792/0300, Megjegyzés: Csíksomlyó)való utalással rendezzük. 

Február harmadika a Katolikus Egyházban Szent Balázs püspök és vértanú ünnepe. Ezen a napon a szentmisén az Anyaszentegyház balázsáldásban részesíti a híveket, mely megvéd minket a „torokbajtól és minden más bajtól”. Eme szentelmény kiszolgáltatása során két (régebben X, ma Y alakban összekötött) gyertyát tartanak elénk, miközben a pap a következő áldást mondja: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.”

A Magyar Katolikus Lexikon szerint Szent Balázs püspököt keleten már a 6. században a torokbaj ellen védő szentként tisztelték, s gyertyát ajánlottak föl gyógyulásukért. A 12. században tűntek föl a torokbaj ellen védő, ill. áldó könyörgések. A Kárpát-medencében a 16. századtól ismerjük a gyertyaáldást és a balázsáldás könyörgését. 

A Balázs-tisztelet nyilvánvalóan nem közvetlenül Szent Balázs püspök halála után kezdődött (keleten legkésőbb a 6. századtól, nyugaton a 9. Századtól). Annak alapján, hogy a kínzó torokfájás esetén segített, a késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. Ezek ismeretében meglepő, hogy a balázsáldás mindmáig élő liturgikus szokása csak a 16. században keletkezett és a 17. században nyomtatták ki a Rituale Romanum (Római Szertartáskönyv) függelékében. Ünnepét Rómában a 12. század óta ülik február 3-án.

Szent Balázs püspök és vértanú a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akinek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemreméltó elevenséggel maradt meg, életére vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők. Egy napon rémült anya sietett hozzá, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt. Szent Balázs püspök megáldotta a fiút, egy másik változat szerint eltávolította a szálkát, és így megmentette a haláltól. Az anya hálája jeléül gyertyát ajándékozott a püspöknek – innen eredhet a balázsáldás gyertyával való kiszolgáltatása. Ezért szokták a szent püspököt keresztbe tett gyertyákkal is ábrázolni.

 

A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus anyák szintén Szent Balázshoz fordultak, ugyanis a fentebb említett csoda miatt ő különösen is pátrónusa az ilyen betegségeknek. Szent Balázs emléknapján gyertyát szenteltek, amelyekkel megérintették a beteg, torokgyíkban szenvedő gyermek torkát. Innen alakult ki az áldás ma is használatos formája (a pap két égő gyertyát tart a hívő torka elé), melyet a hívő nép még ma is szívesen fogad.

Babits Mihály is megemlékezett e szép ünnepről Balázsolás c. versében:


Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs! 
    Gyermekkoromban két fehér 
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon 
    s úgy néztem a gyertyák közül, 
mint két ág közt kinéző ijedt őzike. 
    Tél közepén, Balázs-napon 
szemem pislogva csüggött az öreg papon, 
    aki hozzád imádkozott 
fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az 
    oltár előtt, kegyes szokás 
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én, 
    s ő se jól értett. De azért 
te meghallgattad és megóvtad gyermeki 
    életem a fojtogató 
torokgyíktól s a veszedelmes mandulák 
    lobjaitól, hogy fölnövén 
félszáz évet megérjek, háladatlanul, 
    nem is gondolva tereád. 
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is, 
    segíts, Sebasta püspöke! 
Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag, 
    hátra se nézünk, elfutunk 
a zajló úton, eleresztve kezetek, 
    magasabb szellemek - de ti 
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt. 
    Nem sért ha semmibe veszünk 
s aztán a bajban újra visszaszaladunk 
    hozzátok, mint hozzád ma én 
reszkető szívvel... Mosolyogj rajtam, Balázs! 
    ki mint a szepegő kamasz, 
térdeplek itt együgyű oltárod kövén - 
    mosolyogj rajtam, csak segíts! 
Mert orv betegség öldös íme engemet 
    és fojtogatja torkomat, 
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm 
    zihál, s mint aki hegyre hág, 
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, 
    kifulva, akként élek én 
örökös lihegésben. S már az orvosok 
    kése fenyeget, rossz nyakam 
fölvágni, melyet hajdan oly megadón 
    hajtottam gyertyáid közé, 
mintha sejtettem volna már... Segíts, Balázs! 
    Hisz a te szent gégédet is 
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány 
    kivégzett: tudhatod, mi az! 
Te ismered a penge élét, vér izét, 
    a megfeszített perceket, 
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás 
    csatáját és rémületét. 
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, 
    okos felnőtt! Te jól tudod, 
mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall 
    még az Isten jósága sem, 
s mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem is 
    olyan nagy dolog a halál.

Balga Zoltán

A Prágai Magyar Katolikus Plébánia is csatlaozik a Ráday utcai tűzeset károsultjainak megsegítésére szervezett gyűjtéshez.

Amint bizonyára értesültek róla, 2019. január 23-án este tűz pusztított Budapestena Károli Gáspár Református Egyetemnek a Ráday utca 28. szám alatt található kollégiumában. A kár milliárdos nagyságrendű, melyet Magyarország kormánya meg is térít, viszont nagyon sok kollégiumlakó (nem csak teológusok, mások is laktak ott), mindene odaveszett (ruháik, használati tárgyaik is bent égtek, pótolni kell irataikat, eszközeiket). A kár fejenként átlagosan kb. fél millió Forint, ezt viszont nem téríti meg senki. Ezért, csatlakozva a Magyarországi Református Egyház és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház által meghirdetett gyűjtéshez, a hallgatók megsegítésére gyűjtést szeretnénk indítani. A gyűjtés 2019. február 21-ig tart, ezt követően az adományokat a Ráday Kollégiumon keresztül kívánjuk a károsultakhoz eljuttatni. 

Számlaszám, ahová az adományokat kérjük eljuttatni: 46590843/0300

A közlemény rovatban kérjük feltüntetni: „Ráday - tűzeset".